„Kétévente szoktunk részt venni a német betonkenukupán, ami egy nyílt nemzetközi verseny, emellett pedig a magyar versenyen indulunk minden esztendőben. Mivel idén nem volt más lehetőség, rátaláltunk a holland bajnokságra, ahol az egyik kategóriában aranyéremmel tértünk haza. Ez a csapat történetének eddigi legjobb eredménye az országhatáron kívül” – helyezte kontextusba a sikeres szereplést Fehérvári Imre, a tízéves SZEnavis Betonkenu vezetője, aki hozzátette, egyedüli magyar csapatként vettek részt a rendezvényen.

„Nemzetközi szinten egyre inkább számolnak a magyarokkal, ami annak is köszönhető, hogy egy-két nevesebb rendezvényen megmutatjuk magunkat. Most is kiderült, hogy számos külföldi csapat előtt járunk technológiában. Mert ne felejtsük el, ez a verseny elsősorban a mérnöki megoldásokról szól, nem az evezési képességekről” – húzta alá.

A SZEnavis Betonkenu csapata a holland versenyen. (Fotó: SZEnavis Betonkenu)

A betonkenuversenyeknél a legnagyobb kihívás olyan hajót építeni, amely egyszerre könnyű, mégis kellően merev, sávtartó, mégis jól manőverezhető. Egyszerre nem is lehet minden feltételnek megfelelni, ezért a csapatok általában több hajóval is készülnek, amelyeket a célnak megfelelően vetnek be. Ha egyenesben kell haladni, akkor egy éles V forma lehet a nyerő, ha sok fordulásra van szükség, akkor a laposabb hajó jöhet szóba. Mivel általában a versenyeken több szempont szerint osztanak díjakat, előfordul, hogy egyes csapatok a legnehezebb (de még a vízen úszó) hajót próbálják megépíteni, mások pedig az innovatív anyagok felhasználásával vagy éppen fenntartható gyártási módszerekkel (például újrahasznosított beton beépítésével) próbálják megnyerni a zsűrit.

„A tavalyihoz hasonló méretű és alakú hajót vittünk az idei versenyre. Más falvastagságot és rétegződést használtunk, egy új adalékszer hatására szilárdabb, masszívabb lett a hajó, ugyanakkor a korábbihoz képest másfélszer nehezebb is. Próbáltunk minden szempontra figyelni, de egyértelműen versenyzésre optimalizáltuk a hajót, tehát úgy építettük meg, hogy könnyen evezhető legyen” – tájékoztatott Fehérvári Imre, hozzáfűzve, hogy néhányaknak eltört a hajója, másoké elsüllyedt.

A hajó készítését alapos tervezési fázis előzi meg, amelynek része a modellezés, a felhajtóerő-számítás és a szimuláció is. A legnagyobb talányt minden évben a betonrecept okozza, ez határozza meg ugyanis a hajó anyagát, ezáltal fizikai tulajdonságait. (Fotó: SZEnavis Betonkenu)

A holland versenyre a Delft melleti De Grote Plas tónál került sor, ahol a csapatok 50, 100 és 200 méteres távokon indulhattak, férfi, női és vegyes párosban – összesen tehát kilenc kategóriában mérethették meg magukat a hallgatók. A szervezők csak az első helyezetteket díjazták, a többi eredményt nem ismertették, így csak sejteni lehet, hogy a SZEnavis hányadikként zárt a különböző kombinációkban. Amit viszont biztosan tudunk, hogy 50 méteren a győrieket képviselő Káli Rebeka–László Brenda kettős a selejtezőtől egészen döntőig menetelt, ahol végül magabiztosan első helyen végzett.

„A hajótípusunk egy sprinterkenu-forma, amivel az egyenesekben nagyon jól tudunk haladni, s a rajtnál is könnyű kiugrani. Ezt az előnyünket kihasználva meg tudtuk előzni a többieket” – mesélte Káli Rebeka, a páros egyik tagja. „Némileg az is számított, hogy rendszeresen sárkányhajózom, így az edzettségem adott, ami jól jött a versenyen. Összességében nagyon büszke vagyok a csapatra, remek hajót építettünk és tisztesen helytálltunk. Végzős építőmérnök-hallgatóként nekem ez volt az utolsó szereplésem a csapatban, és ennél szebben nem is búcsúzhattam volna” – összegzett az államvizsga előtt álló fiatal lány.

László Brenda és Káli Rebeka. (Fotó: SZEnavis Betonkenu)

A SZEnavis evezősei a holland betonkenukupán:

• 50 méter férfi: Kamil Albert, Molnár Ákos
• 50 méter női: Káli Rebeka, László Brenda
• 50 méter vegyes: László Brenda, Molnár Ákos
• 100 méter férfi: Gerencsér Máté, Molnár Ákos
• 100 méter női: Káli Rebeka, László Brenda
• 100 méter vegyes: Gerencsér Máté, Káli Rebeka